Kegyetlen hideggel ért minket a tél, akkora havat rakott a jeges szél az útra, hogy nem jutottunk el a városig. A falu közepén álltuk körbe a keresztet, az asszonyok énekeltek, emlékeztünk Isten fiának születésére. Nem volt papunk, aki megáldott volna, de hullt reánk a hó, így…

Nagyon hosszú volt a nyár, a nap felperzselte a tarlót. Mikor az égerfa erdő eldobja levelét, és csak dúsmagvú tobzai maradtak az ágakon, nekifogunk feltörni a földet. Apám az öreg bivalyokat fogta be a régi faeke elé. A két jószág nagy szemekkel nézett hátra, ahogy apánk…

Pünkösd havának végén cseresznyét eszünk, magában, csak úgy a fáról, ahogy leljük. Szedünk az ingünkbe eleget, hogy a faluba is jusson, tisztítja a vért az édes szem. Nemsokára aratunk, kovácsüllőn kalapáljuk, kövön fenjük a kaszát, köpűjét is meg köll igazítni, hogy…

Kegyetlen kemény telünk múlt, hideg volt nagyon. A hegyi farkasok átjöttek a jégen, tüzeket kellett gyújtani, hogy távolabb maradjanak a falutól. Parittyával dobáltuk őket, vicsorogtak, nem tágítottak. Az öregek farkascsapdát akartak ásatni, de nem bírtunk a fagyott földdel, csak…

Megint valami nagy fekete füstöt csinált a török, túl a Tiszán, Dobapusztán. Hiába mondtuk a dobai atyafiaknak, ne húzzanak falat, ne verjenek reá nádat, nem hallgattak, azt hitték, megvédi őket, hogy közel vagyon Szolnok vára. A török fürkészek persze minden házat falunak…

Gyerekkorom szép emlékei között vannak a lakodalmak, arra már nem emlékszem, kik házasodtak, rokonok, vagy ismerősök, akkoriban egy lagzira a fél falu hivatalos volt, nemcsak a közvetlen rokonság. Amúgy is rokona volt szinte minden sváb család a másiknak, szegről-végről, egészen…

Húsvétkor hízhatna kissé jobban paraszti májam, talán ez az egyetlen olyan össznépi ünnep, amikor paraszti hagyományok dominálnak. A locsolkodás legalábbis falun volt mindenkor szokás, megadták a módját rendesen, vederrel, friss vízzel öntözték az "eladó jányokat",…

Reggel korán kellett kelni, azaz nem kellett, de nem tudtam sokáig aludni, mert valaki a házunkból döngve csukta be a lépcsőházi vas ajtót, így csinált ébresztőt. A húgomat nehéz volt összeszedni, már az ajtóban álltam, mikor még mindig reggelizett, vagy kényeskedett, nem…

Nyáron költöztünk be faluról a városba, hosszúgangos parasztházból, Trautmann-féle 16 lakásos, négy emeletes lakótelepi kaptárba, első emeletre. Az új lakás felibül-harmadábul volt készen, az előszobában vajszín és bordó mettlachi lötyögött, a beépített szekrényen nem…

Balatonszepezden az Április 4. gépgyár üdülője volt, egy régi kastély, fenn a domboldalon, szép balatoni panorámával. A pesti központ és a fegyverneki gyáregység dolgozói, vagy gyerekeik üdültek ott, sosem egyszerre, vagy felnőttek, vagy gyerekek, családok nem használták.…

A Tiszát először hároméves koromban láttam, apám kirándulni vitte a családot, anyám a Danuvia hátsó ülésén, én a tankon. (Nem emlékszem erre, anyám szokta mesélni az emlékek közt, ha összeül a család). Fegyverneknél, a rév alatt széles föveny volt nyaranta. Legurultunk a…

Húúú, a mozi nagy varázslat. Vasárnap teli nézővel, ebéd után matiné, kötelezően valami orosz film. Leginkább a "Jégmezők lovagja", Szergej Eisenstein filmje, vagy szintén tőle a "Patyomkin páncélos", néha gyerekfilm, még mindig szovjet, jobb esetben a…

A felső tagozatosok az emeletes iskolába jártak, a kisvasút végállomás, meg a kispiac mellé. A nagy farmotoros buszok is ott fordultak meg, az emeleten volt az osztálytermünk, ablak mellett ültem, mindig volt odakinn látnivaló. Nida Pista bácsi helyett Hegedűs Imre lett az…

Apai nagyapám háza Fegyvernek főútján, majdnem a falu végén áll, hosszú, egyenes sváb ház, széles, faragott oszlopos ganggal, zöldre festett ereszdeszkával, faragott homlokdeszkákkal, csipkés csurgóléccel. A gang végén míves, finom lécekből épített kalitka volt a…

először 1971. augusztusában érkezett Fegyvernekre, a fél falu szaladt össze negyedóra alatt a kisvasút állomásánál, szurtos gyerekek a lábak közül a porból néztük, mi lehet ez a vásár, pedig csak egy csinos főiskolás lány jött a barátnőjével, Anne-Marie-val,…

Falun mindenki falusi, de leginkább paraszt. Gyerekkoromban háromféle nációt ismertünk: minket annaházi svábokat, sváb volt minden rokonom. A magyarokat, akik a kisköztől Szapárfalu felé laktak. Aztán a cigányokat, akik a szegényházban, meg a Bálint dűlő felé éltek, meg benn a…