Postbloghu

Címkék

4 (1) adria (1) agykontroll (1) alföldi (1) algyő (1) ancsi (1) antwerpen (2) április (1) áprlis (1) árvíz (1) astra (1) auchan (1) ausztria (1) autó (2) balaton (3) balatonszepezd (1) baleset (3) balkán (3) barátok (19) barom (6) belgium (2) benedek (2) bereg (1) betonkeverő (2) birka (6) biztonság (1) blues (2) bmw (1) bonnie (1) bor (1) borjú (1) budapest (2) bűvös (1) campanile (1) celeb (1) cigány (3) cimbora (1) cora (1) család (21) csilli (10) csontváry (1) dacia (2) darvas (1) dávid (10) dédi (1) dió (1) disznóvágás (3) doge (1) durdevica (1) egészség (8) eladó (1) élmény (2) emberség (6) emléknap (1) építkezés (1) érdekes (1) erdő (1) fácán (1) fajd (1) falu (10) fegyvernek (17) felső (1) fesztivál (1) film (6) fürj (1) gasztro (3) gázbeton (1) gazda (1) gép (1) gépgyár (1) gitár (1) golf (1) gondola (1) görögország (3) gyerek (2) halott (1) hatóság (1) helikopter (1) herfli (1) hinta (8) hipermarket (2) honda (1) honvédség (1) horgász (3) horgászat (3) hős (1) hősi (1) humor (2) húsevő (2) húsvét (1) idióta (15) irodalom (4) iskola (5) isztria (1) iván (1) józsef attila (1) jugoszlávia (1) juhász (2) kaja (3) káptalanfüred (1) karikatúra (1) kasza (2) katona (3) kenyér (1) kerecsen (1) kereskedelem (3) kérész (1) kiképzés (1) kimaradás (1) kína (1) kisebbség (3) kőolaj (1) kopjafa (1) kultúra (7) kutya (1) lakótelep (1) lengyel (1) lőszer (1) löveg (2) magyar (5) máté (7) méhek (1) méhészet (1) menyhal (1) merkur (1) méz (1) mi8 (1) misina (1) montenegro (6) motor (5) motoros (4) mozart (1) mozi (5) multi (1) munka (5) művészet (1) nagymama (1) népszavazás (1) néptánc (1) nyár (2) nyaralás (7) óballa (20) okoskodás (1) óratorony (1) orosz (2) őrség (1) osztály (1) pacal (1) paduc (1) pálinka (1) palota (1) paraszt (10) peca (1) pécs (1) penny (1) plus (1) pm (1) polgár (2) politika (8) politikus (2) porec (1) pörkölt (6) proli (3) propolisz (1) quad (1) rafting (4) ragály (1) repülés (1) retro (1) rialto (1) rokonok (5) sas (2) segítség (2) senkiházi (2) sereg (2) simson (1) smatch (1) sorozat (1) spar (2) spíró (1) stillzon (1) strand (2) sváb (4) szakács (3) szánalmas (6) szapárfalu (1) szarvasmarha (1) szatmár (1) szellem (1) szép (5) szerelem (3) szerencsétlen (4) szigligeti (1) szikora (1) szilikát (1) szilke (1) szilva (1) szolnok (1) szőlő (1) szomszédok (3) szorgalom (5) szovjetunio (2) tábor (1) tanár (1) tara (2) tarack (2) tavasz (3) technika (4) tégla (1) tehén (1) tehetség (3) tenger (6) tesco (1) tettye (1) tisza (9) tiszakóród (1) tiszakürt (1) tiszavirág (1) törökszentmiklós (1) trabant (1) traktor (1) tudás (2) tüntetés (1) túrizmus (1) túrkeve (3) tüzér (2) túzok (1) tv (1) üdülés (11) ünnep (13) ural (2) usa (1) utánzás (3) utazás (5) úttörő (1) vallás (1) váncsa (1) város (4) vasarely (1) vega (1) vélemény (12) velence (1) venezia (1) vércse (1) vidék (22) vihar (1) világválság (2) visegrád (2) vita (1) yvonne (1) zene (5) zündapp (1) Címkefelhő

Szepezd

2008.01.27. 10:53 :: ekkerjoz

Balatonszepezden az Április 4. gépgyár üdülője volt, egy régi kastély, fenn a domboldalon, szép balatoni panorámával. A pesti központ és a fegyverneki gyáregység dolgozói, vagy gyerekeik üdültek ott, sosem egyszerre, vagy felnőttek, vagy gyerekek, családok nem használták. Évente két hétre vittek le a nyári szünetben, ha volt elég jelentkező, akkor teherautóval, platón, hosszú lócákon, ha kevés gyerek volt, akkor vonattal utaztunk.
Mikor először voltam Szepezden, nyolc éves lehettem, barna prespánpapír bőröndbe csomagolta anyám a motyómat, kívülre vinyettázta a nevem, címem, a belső oldalra pedig egy cédulát ragasztott, listát, mi van a bőröndben. A törölközőbe szappant csavart, minden ruhám átvette a szagát.
A kastély nagyon izgalmas volt, egyik fele szépen felújítva, ott aludtak a gyerekek, nevelők, az emeleti és a padlásrész viszont eléggé elnyűtt, az ablakokból hiányzott az üveg, a padláson denevérek voltak, esténként cikáztak, vadászták a bogarakat.
Díszes oszlopok tartották a teraszt, hajnalban kiszöktem a hálóból, és a korlát közül néztem a ködöt a Balaton felett, balról kezdett a nap derengeni, ahogy kibukkant a vízből, úgy foszlott szét a pára.
Minden gyerek nagyobb volt nálam, harmadikostól felfelé, még gimnazista is volt köztük.
Nem ismertem senkit, a falumbelieket se, mert Szapárfaluba, és az újtelepi iskolába jártak.
Csúfoltak a nevemmel, nem örültem neki. Egy kövérkés pesti gyerek volt a sorban a párom, viszolyogva fogtam a kezét, mikor kirándulni, vagy úszni mentünk, mindig izzadt szegény.
Sokat strandoltunk, a Balaton más volt, mint a holt Tisza, más volt a szaga, íze, és hát végtelen nagy volt. Vitorlások, motorcsónakok futottak rajta, a parton rengeteg külföldi autó, lakókocsit, hajót vontattak.
A kastélyban nem volt konyha, egy étteremben ebédeltünk, nagyon furcsa ételek voltak. Ott ittam először kólát, Fegyverneken inkább Bambi volt, dróttal kapcsolt porcelán csattal, meg persze málnaszörp, habzott, ahogy a hosszúnyakú ballonból spriccelték rá a szódát.
A kóla nem ízlett, émelyítő kesernyés íze volt, mint a Fagifornak, amit torokgyulladásra írt fel Szatmári doktor. Üvegből itták a többiek, nekem felszaladt az orromba, prüszköltem tőle.
Ebéd, vacsora után az erdőn keresztül mentem vissza, hasonlított a fegyverneki Makkos erdőhöz, de itt kisebbek voltak a tölgyek, inkább göcsörtös bokrokra hasonlítottak. Fodros levélen gubacsokkal, a kéreg alatt mindenféle bogárral. Estefelé szarvasbogarak potyogtak a földre, de ha repültek, olyan hangjuk volt, mint a helikopternek.
A második, harmadik évi nyaralások már sokkal jobbak voltak, ismertem a srácokat, és jöttek nálam kisebbek, akik ugyanúgy megszeppentek, mint én először. Utolsó évben a nagyobbik húgommal mentem, apámék akkor költöztek be a városba, így nem voltunk láb alatt pakoláskor. Féltem előre, hogy az egész nyaralás azzal telik majd el, hogy Julcsit kell pesztrálnom. Akkor még óvodás volt, én meg nagy tizenegyéves férfi. Anyám a lelkemre kötötte, hogy nagyon vigyázzak rá, mindig legyek mellette, ha vízbe megyünk ne engedjem olyan mélyre, ahol nem ér le a lába, ne hagyjam, hogy válogasson, egyen meg mindent rendesen. Ja. Julcsi. Otthon se evett meg akármit, na mindegy. Szerencsére az egész üdülő vele foglalkozott, ilyen kis gyerek sose volt még a nyári táborban, borzasztó népszerű lett, ahogy odaslattyogott fapapucsban minden felnőtthöz, nézett föl nagy szemekkel, ismerkedett. Gimnazista pesti lányok fonták a haját, öltöztették, mint egy élő hajasbabát, kevés gondom volt rá. De azért néha ránéztem, megvan-e még. Utolsó este a tábortűznél kiosztották a sportversenyek, meg különböző vetélkedők díját, én is nyertem valami serleget pingpongozásért, Julcsi pedig megkapta a tábor legjobb gyereke kitünető címet. Nahiszen.
Teherautóval jöttünk haza, elrázott a Csepel, Miklóson ébresztett fel az egyik sofőr, álltunk a főtéren, kérdezte hol lakunk. Nekem akkor esett le, hogy már nem Fegyvernekre megyek haza, a miklósi lakótelepen meg csak egyszer voltam, hónapokkal előtte, mikor még ablak se volt a falban. Annyit tudtam, hogy Táncsics lakótelep, hatos épület. Elindultunk megkeresni a lakást, volt vagy este tíz, mindenféle munkagödör, meg felvonulási és félkész épületek között végül szerencsére megtaláltuk. Nevek még nem voltak a csengőpanelen, találomra böktem a hatosra. Az volt a mi lakásunk. Hazaértünk.

1 komment

Címkék: balaton 4 balatonszepezd üdülés fegyvernek áprlis gépgyár

A bejegyzés trackback címe:

https://anyafold.blog.hu/api/trackback/id/tr15313320

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

futballistafeleség · http://www.hugipakk.blog.hu 2008.02.27. 08:18:39

Amikor 10 év után elköltöztünk végre a lakótelepről (6 éves koromban költöztünk oda, mindenki azt mondta, hogy egy 6 éves gyerek nem utálhatja ennyire, hát de. Utáltam szívemből), aggódtam kicsit, hogy mi van, ha véletlenül az új otthonunk helyett oda indulok haza, ha nem figyelek. Ennek 19 éve, még ha véletlenül arra is járunk, akkor se nézek oda, még ha ez gyerekes dolog is. Azóta kiderült, hogy sokan szeretnek ott lakni, én meg sajnáltam őket. Én mégis úgy gondolom, valahogy természetellenes (főleg az én természetem ellen való), hogy az ember 40 méteres magasságban lakjon.