Postbloghu

Címkék

4 (1) adria (1) agykontroll (1) alföldi (1) algyő (1) ancsi (1) antwerpen (2) április (1) áprlis (1) árvíz (1) astra (1) auchan (1) ausztria (1) autó (2) balaton (3) balatonszepezd (1) baleset (3) balkán (3) barátok (19) barom (6) belgium (2) benedek (2) bereg (1) betonkeverő (2) birka (6) biztonság (1) blues (2) bmw (1) bonnie (1) bor (1) borjú (1) budapest (2) bűvös (1) campanile (1) celeb (1) cigány (3) cimbora (1) cora (1) család (21) csilli (10) csontváry (1) dacia (2) darvas (1) dávid (10) dédi (1) dió (1) disznóvágás (3) doge (1) durdevica (1) egészség (8) eladó (1) élmény (2) emberség (6) emléknap (1) építkezés (1) érdekes (1) erdő (1) fácán (1) fajd (1) falu (10) fegyvernek (17) felső (1) fesztivál (1) film (6) fürj (1) gasztro (3) gázbeton (1) gazda (1) gép (1) gépgyár (1) gitár (1) golf (1) gondola (1) görögország (3) gyerek (2) halott (1) hatóság (1) helikopter (1) herfli (1) hinta (8) hipermarket (2) honda (1) honvédség (1) horgász (3) horgászat (3) hős (1) hősi (1) humor (2) húsevő (2) húsvét (1) idióta (15) irodalom (4) iskola (5) isztria (1) iván (1) józsef attila (1) jugoszlávia (1) juhász (2) kaja (3) káptalanfüred (1) karikatúra (1) kasza (2) katona (3) kenyér (1) kerecsen (1) kereskedelem (3) kérész (1) kiképzés (1) kimaradás (1) kína (1) kisebbség (3) kőolaj (1) kopjafa (1) kultúra (7) kutya (1) lakótelep (1) lengyel (1) lőszer (1) löveg (2) magyar (5) máté (7) méhek (1) méhészet (1) menyhal (1) merkur (1) méz (1) mi8 (1) misina (1) montenegro (6) motor (5) motoros (4) mozart (1) mozi (5) multi (1) munka (5) művészet (1) nagymama (1) népszavazás (1) néptánc (1) nyár (2) nyaralás (7) óballa (20) okoskodás (1) óratorony (1) orosz (2) őrség (1) osztály (1) pacal (1) paduc (1) pálinka (1) palota (1) paraszt (10) peca (1) pécs (1) penny (1) plus (1) pm (1) polgár (2) politika (8) politikus (2) porec (1) pörkölt (6) proli (3) propolisz (1) quad (1) rafting (4) ragály (1) repülés (1) retro (1) rialto (1) rokonok (5) sas (2) segítség (2) senkiházi (2) sereg (2) simson (1) smatch (1) sorozat (1) spar (2) spíró (1) stillzon (1) strand (2) sváb (4) szakács (3) szánalmas (6) szapárfalu (1) szarvasmarha (1) szatmár (1) szellem (1) szép (5) szerelem (3) szerencsétlen (4) szigligeti (1) szikora (1) szilikát (1) szilke (1) szilva (1) szolnok (1) szőlő (1) szomszédok (3) szorgalom (5) szovjetunio (2) tábor (1) tanár (1) tara (2) tarack (2) tavasz (3) technika (4) tégla (1) tehén (1) tehetség (3) tenger (6) tesco (1) tettye (1) tisza (9) tiszakóród (1) tiszakürt (1) tiszavirág (1) törökszentmiklós (1) trabant (1) traktor (1) tudás (2) tüntetés (1) túrizmus (1) túrkeve (3) tüzér (2) túzok (1) tv (1) üdülés (11) ünnep (13) ural (2) usa (1) utánzás (3) utazás (5) úttörő (1) vallás (1) váncsa (1) város (4) vasarely (1) vega (1) vélemény (12) velence (1) venezia (1) vércse (1) vidék (22) vihar (1) világválság (2) visegrád (2) vita (1) yvonne (1) zene (5) zündapp (1) Címkefelhő

Heidenau

2009.07.19. 14:00 :: ekkerjoz

Az ember sorsa ezekben a rohadt szavakban van megírva, mindig-minden rímel egymásra, akár akarod, akár nem.

Pénteken vettem a kisebbik gyerek motorjára új gumikat, a régiek igazi esőgumik voltak, esett velük eleget. Még a gyári Pnuemant készlet volt az öreg ETZ-n, amivel gyakorol a gyerek. Ezt úgy kell érteni, hogy ezzel a motorral hordja félős atyák egyetlen lányait, Angelday szerint répázási céllal.
Hát most megérett mindkét gumiköpeny cserére, fiam írt egy itinert, hol találom a legjobb beszerzési forrást, ahol Heidenau K65 köpenyt lehet venni. Meg sportdobot a gyári kipufogó helyett, faszom, ilyen egy hülye szülő vagyok, pedig _up_ megírta bazmeg, hogy a hangos dob egyenlő a motorosbűnözéssel. Igaza is vagyon, de a gyári dobbal nem veszik be a gyereket az MZ klubba, nem tud szocializálódni, mert a többi motoros mély megvetéssel néz a gépére, nem hívják túrákra, és a csajok sem szívesen ülnek föl olyan motorra, amin gyári dob van, tehát AD teljesen fölöslegesen aggódik. Egyszóval minden ésszerű polgári érv ellenében meg kellett vennem a rezon kipufogót, az Úr bocsásson meg ezért nekem. Plusz a két Heidenau köpenyért aztán otthagytam vagy harminc rugót a motoros boltban, ami fiam egy hét alatt keresett pénze volt, megdolgozott érte, viaskodott Cseszneken a darazsakkal, mikor bontottuk a régi melléképületet.

Este aztán Doki hozott egy házi verset, amilyet csak ő tud írni.Érdekesen versel, írt már párhuzamos művet a Huszttal, (XYCT), baszod, el is szavalta Kölcsey mauzóleumánál. Tudom, nem esett rosszul az eredetihez képest senkinek, arcunkat nap melegítette, még a szél is elált a szatmárcsekei híres temetőben, amint a Doki szavalt. Tanúk vagyunk erre Hina, Csiro, Hori, meg én.

Körbeadtuk új versét, én a harmadik hosszúlépés után olvastam el, és elakadtam a “Hetedik ecloga” utalásoknál. Szép vers volt, de jobban szeretem az eredetit. Nem jutottak eszembe a kezdősorok, csak a sokszor idézett szerbia vak teteje, búvó otthoni táj, és a többi vezéridom, de a vers nem állt össze izzadó fejemben. Nem segített ezen Köves spanglija sem, egész este Radnóti járt az eszemben, istentelen karmaérzésem volt valamiért.

Itthon derült ki aztán, ahogy levettem a polcról Radnóti kötetét, olvassuk együtt a vers végefőcímet:

Radnóti Miklós:
Hetedik ecloga

Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad
tölgykerítés, barakk oly lebegő, felszívja az este.
Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet
és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését.
Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak,
megtöretett testünket az álom, a szép szabadító
oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor.

Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok,
Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra.
Búvó otthoni táj! Ó. megvan-e még az az otthon?
Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk?
És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e?
Mondd, van-e ott haza még, ahol értik a hexametert is?

Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva,
úgy írom itt a homályban a verset, mint ahogy élek,
vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron;
zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Lager
őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra.

Rémhirek és férgek közt él itt francia, lengyel,
hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben,
szétdarabolt lázas test s mégis egy életet él itt,-
jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot,
s várja a véget, a sűrű homályba bukót, a csodákat.

Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák
ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már.
Este van, egy nappal rövidebb, lásd, újra a fogság
és egy nappal az élet is. Alszik a tábor. A tájra
rásüt a hold s a fényében a drótok újra feszülnek,
s látni az ablakon át, hogy a fegyveres őrszemek árnya
lépdel a falra vetődve az éjszaka hangjai közben.

Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok,
horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már
újra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod 
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.

Lager Heidenau, Žagubica fölött, a hegyekben, 1944. július

 

Szólj hozzá!

Címkék: barátok család

A bejegyzés trackback címe:

https://anyafold.blog.hu/api/trackback/id/tr891254734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.