Itthon punnyadok némi bajok között, legnagyobb gond, hogy unatkozom. A makacs takonykóron nem segít az agykontroll, sem a forraltbor, főztem már kínomban grogot, puncsot, de a pálinka ízét sem érzem, olyan nagy a dráma. Nem jutottam el anyámhoz sem, Julianna nap volt, születésnapját is kellett volna köszönteni, de félek, hogy elkapja tőlem az influenzát, nem hiányozna neki. Így aztán nézem a tévét, amúgy is rákaptam nemrég, mikor apámnál szereltem antennát. Piszok jó műsorok vannak, rengeteg ismeretterjesztő csatorna, pár zenei adó, hatféle sport, meg hát a filmesek, tetszik. Utoljára a Multichoice Channel előfizetője voltam, nem mostanában szűnt meg a csomag. Aztán kábeltévére fanyalodtunk, de a sok gagyi valóságshow idején, olyan 2000. után leszoktam a tévézésről, minden csatornán ugyanaz a kretén kukkolós adás ment. Összeszámoltam, az olasz, német, magyar, szlovák adókon összesen kilencféle reality fasság, ugyanazokkal a szemét reklámokkal, belem kifordult tőlük. Nem vagyok prűd, de mikor ribancokat toboroztak valami idióta, agyontetovált, fingós szarházinak, és szavazni kellett, kivel izéljen, egy másikon meg egyenes adásban defloráltak egy szüzet, hát az végleg leverte az ékszíjat, egy darabig lemondtam a tévéről, szerintem nem veszítettem semmit.
Most viszont három napja tévézek, netezek felváltva. Kifogtam egy jó kis filmet az egyik mozicsatornán, ha nem bánják, reklámoznám.
Russel Crowe egy angol tőzsdegurut (Maximillien Skinner) játszik, aki sorra szívatja meg a konkurrens alkusz cégeket, sikeres, magabiztos, visszataszítóan nagyarcú, igazi yuppie-fazon. Egy sikeres tőzsdei manőver után tudja meg, hogy Provance környéki chateau-művelő nagybátyja (Henry Skinner), akit húsz éve nem látott, meghalt. Nem rázza meg a dolog, az sem érdekli, hogy megörökölte a szőlőbirtokot. Viszont mivel a tőzsdefelügyelet egy hétre felfüggeszti, nem kereskedhet, van ideje Franciaországba utazni, átvenni az örökséget, amit látatlanban el akar adni.
Alig találja meg a szőlőt, eltéved, angol mód közlekedik a jobbratartás helyett, majdnem elüt egy kerékpárost. Szinte nem ismeri föl a régi birtokot, ahol gyerekkorát töltötte léha nagybátyjával, leromlott minden, a medencében pár évnyi avar, a teniszpályát sem használta régóta senki. A házra is ráfér egy alaposabb tatarozás, megöregedett a vincellér, és egykor csinos felesége is. Őszintén örülnek a felnőtt Max-nek, aki tartózkodóan áll hozzájuk, szeretné mielőbb letudni a hagyatéki dolgokat, és dráma nélkül, de jó áron elpasszolni a birtokot. A vincellér pont erre számított, kicsit átalakította a szőlőt, felszórta murvával, a pincében lévő bort kicserélte gyilkos lőrére, annak reményében, hogy Max így eláll az eladástól, nem talál majd vevőt.
Max erről nem tud semmit, küld az ügyvédjének pár fotót, aztán beleesik az üres medencébe, ott találja meg az előző napon felborított biciklis, Fanny Chenal (Marion Cotillard, bizony, a Taxi sorozatból, fúdecsini). Neheztel Max-re, aki nem is tud arról, mit csinált a nővel, Fanny azért rendes, kimenti a férfit a medencéből, igaz, sajátos módon.
Valahol itt kezdtem el gondolkozni azon, hogy ki rendezte a filmet, és nem hittem a szememnek a végén, kérem, Ridley Scott, az ősz mester, bizony, a fene gondolta volna. Persze a végefőcímig még sok méter filmet nézünk, de nem lőném le a poénokat. Ridley Scott mesél, finom képekkel operál, nincs a filmben különösebb dráma, mégis szórakoztató, kellemes mozi. Kicsit megtanulunk borászkodni, kicsit belelátunk a provanszál gasztronómiába, bár egyiket sem domborítja ki a mester, éppen csak érinti a témát, mintegy kedvet csinálva egy nagyobb kiránduláshoz. A filmet a fények stafírozzák ki, semmi túlzás, de minden szín a helyén van. A szereplők nem igyekeznek igazán, mintha a nemzetisek egy profi délutáni tájelőadást akarnának lenyomni óballa alsón, nem ripacsok persze, csak inkább bulimoziznak egyet, maguknak. Meg nekünk, szerencsére.
Nincs viszont szerencséje Ridley Scottnak a magyar fordítókkal, legalábbis a címet minden esetben átkeresztelik, ahogy a Blade Runner-ből Szárnyas fejvadász, az Alien-ből Nyolcadik utas a halál, úgy lett A good year címből Bor, mámor, Provance, így keressék.
