"Értem én, hogy gőzgép, de mi hajcsa?", ennyi jutott eszembe, mikor először hallottam a roma beszéd igazgatási szintű bevezetéséről.
Mélyen megérint a gondolat, és a szándék, hogy öt éven belül minden hivatalban beszélni fogják a lovári, vagy beás nyelvet..
Helyes, ezt is átvettük az usa ötletei közül, ők spanyol és kínai nyelven nyomják, még az állampolgári vizsgán is választhat a jelölt, anyanyelvén, vagy angolul akar beszélni inkább. Végül is mindhárom világnyelv, teljesen jogos az eljárás.

Nadekérem, nem érem föl ésszel, hogy nálunk miért éppen a cigány nyelvet akarja erőltetni az igazgatás. Hát van még pár kisebbség, én például sváb vagyok, feleakkora létszámmal (2001. évi mtaki felmérés), mint a cigány, ez sem elenyésző adat. És akkor még van további tizenegy nemzeti kisebbség, bizony, a cigányság lélekszáma 45 százaléka az összes minoritásnak. Ha hinni lehet az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet elég régi adatainak.

Valamilyen szinten elvárják az embertől, hogy legyen türelme, majdcsak integrálódik a cigányság, előbb-utóbb nem lesz különbség állampolgárok között, hiszen a többi kisebbség is beolvadt, néha üggyel-bajjal ugyan, de mára csak a családnevek őrzik a származást. Türelmem az van rendesen, de tán ez a nyelvi szolgáltatás tervezet pont az elkülönülésre ad lehetőséget.

Hateszemazt, valami okból egy roma polgárral akadok össze a bíróságon, mert véletlenül ellopom és ócskavasnak leadom a szántóföldön hagyott félmilliós boronáját, akkor a tisztelt bíróság kétnyelven vezeti le a tárgyalást, és két nyelven hirdet ítéletet?
Mi lesz, ha beás nyelven tanul meg beszélni, írni a földhivatalban az ingatlan-nyilvántartási csoport vezetője, de csak lovári nyelven értik meg a határozatát?
A közjegyzők milyen nyelven írják meg a roma zrt-k aláírási címpéldányait?
A Nemzeti Közlekedési Hatóságnál hogyan tudják majd elmagyarázni, miért nem lehet a hibrid Lexusba gázpalackot szerelni?

Nehéz kérdések ezek.