Nagyon korán kezdett tavaszodni, már február elején kimondottan szép tavaszi nap sütött. Tél végén érdemes megvizsgálni a kaptárakat, ahogy melegszik az idő, úgy kezdenek a méhek magukhoz térni. A telet úgy vészelik át, hogy a kaptárban egy nagy fürtbe kapaszkodnak, és lassan, de folyamatosan mozognak, a kívül lévők igyekeznek a család közepe felé. A folyamatos mozgás minimális, de az életben maradáshoz éppen elég hőt termel, nem fagynak meg a méhek. Az anya többnyire a fürt közepén mozog, őt védi az egész család. A méhész sokat segíthet azzal, ha tél elején hőszigeteli a kaptárakat, 6-8 cm vastag polisztirol lapokkal érdemes javítani a kaptár hőmérsékletét. Télen amúgy ritkán kell nézegetni a kaptárokat, csak az etetés miatt. Általában egy méhcsalád 20 kg körüli mennyiségű mézet fogyaszt el (egy átlagos magyar embercsalád négy évben sem eszik ennyit). Ha kevés a télre hordott méz, a méhészboltban kapható répacukorból készülő eleséggel lehet pótolni.

Tavasszal korán magukhoz térnek a méhek, mikor a nap jól süti a kaptár elejét, lassan kimerészkednek a röpdeszkára, nyújtózkodnak, csápjaikkal szöszmötölnek, felkészülnek az első repülésre. Keresik a korai virágokat, vizet néznek, ez még csak felderítés, ilyenkor nincsen igazán nektár semmilyen virágban. Onnan lehet tudni, hogy indul a méhészeti szezon, mikor a világos autókon lemoshatatlan, arany- és mustársárga színű pöttyök jelennek meg, ez a méhek "salakanyaga", összesen ennyi kárt tudnak okozni, nézzük el nekik. Inkább méhek szarják össze a motorháztetőt, mint a gerlék, vagy esetleg bikák.

Szezon előtt érdemes felmérni, mennyi elhullás volt télen. A fagy tud pusztítani, de egy erős család 10 %-nál több dolgozót nem veszít. Viszont a különböző betegségek a télen legyengült méhekre végzetesek, a varroa atka is tavasszal támad, illóolajokkal, füstölőszerrel elűzhető, a nosema is jelentkezhet, speciális antibiotikumokkal érdemes megelőzni az elhullást. Később a méhek maguk oldják meg a család egészségügyi védelmét, a fűzfa, éger, nyírfa korai rügyeiből, gyantáiból propoliszt állítanak elő. Ez a szurokszerű, betonkeményre kötő anyag alkalmas a különböző betegségek megelőzésére, embernél is remekül beválik, immunjavító, gyulladás, gombásodás csökkentő "szer".

A korai nektából főleg méhpempőt gyártanak, ezzel etetik az anyát, neki is fel kell erősödnie, hogy az akácvirágzás idejére akár napi 1000 petét tudjon rakni. Ebben a herék állnak szíves szolgálatára, nekik jó dolguk van, esznek és izélnek, ha mégsem, a dolgozó méhek végeznek velük. A herék kivételével mindenki nő ivarú egy kaptárban, de a dolgozók nő ivarszerve nem fejlődik ki. Jellemzően tehát csak a nők dolgoznak egy méhcsaládban, mint Grúziában. Az anya dolga a fiasítás, a kijáró méhek szerzik be a virágport, a kaptári dolgozók pedig gondozzák az anyát, építik a lépet, fedelezik a mézet, etetik a lárvákat. Egy matriarchális közösség, amazonokkal. Itt említeném meg, hogy a hazai méhek egyáltalán nem agresszívek, nagyon is békések. Néha a média felkap egy-egy hírt, mikor méhek "támadnak" emberre, de nem ez a jellemző. A méh csak akkor támad, ha a családja van veszélyben, rajzáskor fordul elő nagyon ritkán ilyen eset. A nagyobb veszélyt a méhméreg jelenti az arra allergiásokra, de a lakosság egy százalékánál kisebb népesség fenyegetett ezzel. Sokkal többen akarnak megpusztulni mondjuk a parlagfűtől, vagy más széna pollentől. Aki tudja magáról, hogy érzékeny a méhcsípésre, tartson a közelben ellenmérget, és kerülje a kaptárakat, virágzó növények közelében ne heveskedjen.

Mikor beindul a virágzás, felerősödik a család. Repce virágzáskor már hihetetlen erősek, szinte csurog a méz a kaptárból. Idén a fél megye repcével van vetve, akinek lehetősége van repülőgépről, vagy műholdról nézegetni, gyönyörködhet a sárga mezőkben. Nagyon jól hordanak ilyenkor a méhek, mire levirágzik repce, éppen indul az akácvirágzás. A repceméz is nagyon finom, de az akác, itthon ez a csúcsméz. Olyan, mint az olvasztott fehérarany, tükrösen átlátszó, isteni illattal, az íze felülmúlhatatlan. Persze sokkal kisebb területről hordják a méhek, ezért az elérhető mennyiség is kisebb, mint a virágzó mezőgazdasági kultúrnövényekről. Akác mellett rá lehet repülni a hársfa virágzásra is, nagyon értékes és ritka méz nyerhető. A repce után a legtöbb mézet a napraforgó táblákról hordják a méhek, de a selyemfű, vaddohány is külön pergethető, ha a méhész időben vándorol a virágzó helyekre.

A méhek jelentősége mégsem a méz hanem a virágok beporzása. Méhek nélkül nem lenne termése a gyümölcsfáknak, a pillangósvirágú növényeknek, nem lenne vetőmagja a fészkesvirágzatúaknak. Ezért aggasztó, ami szerte a világban jelentkezik, rengeteg olyan támadás és veszteség éri a méhcsaládokat, ami korábban nem volt jellemző.
A nyúlós költésrothadás felfoghatatlan módon támad, szinte teljesen ismeretlen betegség volt ez régebben. Nagy a valószínűsége, hogy nem véletlenül került a kisebb méhészetekbe, némelyik gyökér felvásárló képes arra, hogy megbetegítse azt a méhészetet, ahonnan nem szolgálták ki. Ez a betegség ugyanis csak a totális felszámolással, a kaptárak, méhek, a gyűjtött méz, méhészruházat elégetésével pusztítható el.
A költésmeszedés a lusta méhész ellensége, ha rendszeresen tudja tisztítani a kaptárakat, megelőzi a nedvességet, kikerülheti ezt a fajta gombát.
Egyre több baktérium és vírus támadja a méhcsaládokat, a fene tudja, honnan kerülnek elő ezek a károkozók. Az USA-beli méhészetekben 25 százalékkal, az európaiakban közel 30 százalékkal csökkent a méhpopuláció.
Az amerikai kutatók azt mondják, hogy főleg a jelentős légszennyezés miatt hullanak el a méhek, állítólag romlott a tájékozódó képességük. Ők tudják, biztos, hogy a környezetszennyezés és ezzel együtt a klímaváltozás nem használ a méheknek.
Nálunk (Európában) is egyértelmű, hogy a környezetváltozás miatt nem érzik magukat jól a méhecskék, lassan teljesen átalakul a megszokott életvitelük, élet terük. Lerövidült a telelés időtartama, korábban jön a tavasz, szinte átmenet nélkül, jelentős, akár 24 órán belüli 15-20 fokos hőmérséklet változások vannak. Nyáron rekord melegek jönnek, halálos UV sugárzással, viharokkal, agresszív csapadékokkal.
A mezőgazdasági szerkezet is érdekesen alakul, most kedvező a sok repce, de nem tudom, mi lesz tovább, mert napraforgót sokkal kevesebbet vetettek (csak szemre mondom, nem néztem statisztikát). Egyre több az üzemanyag célra termelt energianövény, amit a korábbi méhlegelők helyére is telepítenek. Márpedig, ha csökken a mézelő növény, csökkenni fog a méhészetek száma, a méztermelés is, de főleg a virágos növények beporzása kerül veszélybe. Érdekes tendenciák várhatóak, nem véletlenül csapkodják az asztalt az ENSZ környékén, nem célszerű a szent bio-üzemanyag termelés alá rendelni alapvető terményeket.
A környezetváltozás, és a pusztító betegségek mellett a drága emberek teszik legtöbbet a méhek ellen. Végre eljutottunk addig, hogy lebuknak, akik a mézet is hamisítják. Pár éve Brüsszelben demonstráltak az elkeseredett méhészek, mert senki nem akart velük itthon, érdemben foglalkozni. Senki nem hitte el, hogy a felvásárló-feldolgozó cégek a gyenge, távol-keletről érkező mézet javítják fel a mézünkkel, össze-esküvés-elméletet kiabáltak a multik. Ha vásároltunk egy üveg "valódi" akác mézet bármelyik hipermarketben, pollenvizsgálaton a laborban kiderült, hogy jelen van az akác is, de 26-féle Ázsiában található pollennel együtt. Szép, nem?
De legalább megbukott egy "mézgyár", ami magyar mézet vásárol fel, elég érdekes fizetési konstrukcióban. Kicsit halasztották a fizetést, nem volt ritka a féléves, vagy hosszabb tartozás. Most hallom a rádióban, hogy egy másik mézhamisító féreg is lebukott 8500 kg mézzel. 34 millióra büntették őket. Nahiszen. Egy harmadik meg 240000 kg-val több izét adott el, mint amennyi mézet felvásárolt. Ügyesek.

Nem tudom jobban leírni, aki nem foglalkozott méhekkel, nehezen érti meg, mit lehet szeretni ezeken a rovarokon. Hihetetlenül szépek, tiszták, roppant intelligens jószágok. A szorgalmuk közismert, gondoljunk bele, egy-egy család ( kb. 50000 méh) akár 30 kg mézet is képes gyűjteni intenzív virágzáskor, mint most, repce idején, két hét alatt. 6-8 km-re is bátran elrepülnek, és visszatalálnak. Elképesztő módon szervezettek, a matematikai tudományok csúcsa, ahogyan a rendelkezésre álló teret felosztják a kaptárban. Békésen élnek, nem ellenségei semmilyen más élőlénynek.